A település Lorántffy Zsuzsanna révén került a Rákóczi család birtokába. A Sárospataki Református Kollégium és a város fejlesztésének fedezetét a Rákóczi birtokok, a mai Györgytarló és környéke nyújtották és mezőgazdasági termékekkel látták el a pataki diákságot. E területet a fejedelemasszony a kollégiumnak adományozta, ezért sokáig főiskolai birtokként tartották számon. A falu nevében Rákóczi György emlékét őrzik. 1848-49–ben létrejött a bodrogközi állami gazdaság. A gyümölcstermesztés sok embernek nyújtott munkalehetőséget, a falu fejlődése felgyorsult. A Bodrogköz tanyavilágának részeként Sárospatak lakott külterülete volt a 20. század közepéig. Több tanyacsoport összevonásával vált önálló községgé 1954-ben. Egykor érintette a bodrogközi kisvasút. A település infrastruktúrája fokozatosan fejlődött. Az ivóvíz -, szennyvíz -, gáz – és telefonhálózat teljes egészében kiépített. A jelenlegi általános iskola múltja 1903 – ig nyúlik vissza, egy tanteremmel a régi Nagygyörgytarlón állt. 1953 óta működik a jelenlegi helyén. 1984-ben óvodai csoporttal bővült, majd 1989–ben megkezdődött a bővítés, a Lorántffy Zsuzsanna Általános Művelődési központ kiépítése faluház jelleggel (színpad, öltözők, tornaterem, sportpálya). 1992- ben újabb 3 tanterem, könyvtár, irodák és 200 adagos konyha éteremmel került átadásra. A község jelentős épületei közé tarozik a Nagygyörgytarlón található kúria maradványai, Széchenyi Szivattyútelep – Tiltó, II. Világháború áldozatainak emlékműve a közparkban, Református templom, – 1979 , Római katolikus templom – 1986, Orvosi rendelő 2 szolgálati lakással – 1987, Posta új épülete – 1990. Oláh István polgármester 2002–től főállású polgármesterként látja el hivatalát. Ez idő alatt újabb fejlesztések valósultak meg. Belterületi közutak teljes hosszban aszfaltozása, járdaépítés, csapadékvíz – elvezető árkok burkolása, közösségi színtér megépítése, temető kerítés ravatalozó felújítás, orvosi rendelő nyílászáró cseréje, valamint óvoda és játszótér felújítás.
Címer:
Egy pajzsban összetett, egyenesen álló, csücskös talpú, hasított pajzs. A pajzsmező heraldikai jobb oldala kék, bal oldala vörös, a Rákóczi család színeiből áll. A pajzstalpon vízszintesen elhelyezett fatörzset ábrázoló címerkép, belőle a címerpajzs cölöphelyén felnyúló levélszárak egymást keresztezve a pajzsderék elejére és a pajzsderék hátsó tagjába hajló levéllel. Ez az egész egy címerképet alkot. A Lorántffy család címerképe. A címerkép arany, fekete mázzal (levélerezet, farönk rajzolat). A pajzsfej elején a kék pajzsmezőben arany heraldikai nap, a pajzsfej hátsó részén a vörös pajzsmezőben ezüst holdarc található. A holdarc a heraldika jobb oldalára tekint. A díszhely felső részén félig a díszhelyen, félig a pajzsmező fölé emelkedő aranykerék (fekete mázzal) áll. A keréken a heraldikai jobb oldalra tekintő, kiterjesztett szárnyú fegyverzett fekete sas található. Bal karmával a keréken kapaszkodó jobb karmában kivont ezüstkardot markoló sas. A fent leírt címerkép a Rákóczi-család címeréből ismeretes.